Stephanie Perkins - Anna és a francia csók

"Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába – egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes… lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket."

Hát ebben az utolsó mondatban egy darab hazugság nem volt. Minek ragozzam, ha egyszer én se mondhattam volna szebben?  Váltig állíthatom, hogy engem a fejem búbjától egészen a lábujjamig megbizsergetett és pluszba még a szívemet is megolvasztotta. Ha létezik igazán jó ifjúsági irodalom, a megfelelő mennyiségű romantikával, akkor ez az. Persze, nagy szavak ezek, amelyeket valószínűleg minden második könyvnél elsütök majd. 

Be kell, hogy valljam, Stephanie Perkins az egyik kedvenc írónőm ebben a kategóriában. Az írásaiban van valami különleges és tipikusan olyan könyvei vannak, amelyek olvasása közben annyira belemerülsz a történetbe, hogy elfelejted, hogy éppen hol is vagy és mit csinálsz. Természetesen az olvasáson kívül. Azzal tisztában leszel, ne aggódj. De a buszon biztosan fennmaradsz és legalább három kört mész majd, mire leesik, hogy ideje volna leszállni.

Maga a cím is megfogott. Anna és a francia csók. Megismerjük vele a lány szereplőt, Annát és egy bizonyos szintig a fiút is, aki ez esetben még csak a francia csók. Nem marad leplezetlenül, hogy szerelemből akad majd bőven.

Szereplők

Étienne St. Clair: Azt kell, hogy mondjam, már a neve is csodálatos. Az olvasó egész könyv alatt együtt érez Annával, hol St.Clair-ként, hol Étienn-ként tekint a fiúra. Az az igazság, hogy nekem ő végig Étienne volt, bár gyakorlatilag senki nem hívta őt így. Valamiért nagyon tetszett ez a név. A srác karaktere igen alaposan megformált. Egy fiú hatalmas szívvel, aki képes azonnal megszeretni valakit és akár örökké a szívébe zárni. Egy fiú, nehéz jelennel, problémákkal, jó és rossz érzések tömkelegével. 

Anna: Anna egy visszafogott lány, aki otthonát elhagyva Párizsba költözik, hogy ott tanuljon tovább. Problémából, családi drámából Étienne-hez hasonlóan neki is kijutott bőven, plusz még a francia sem az erőssége. Kedveltem őt, a karakterét, együtt tudtam érezni vele a különböző helyzetekben és végig drukkoltam nekik.

Borító

Tö-ké-le-tes. Imádtam, hogy míg a lány arca úgy, ahogy rajta van, a fiúé szándékosan nincs, ezáltal teljesen az olvasó képzeletére bízva. Szerintem fontos, hogy leírást kapjunk a a szereplők külsejéről, de ne adjanak elénk egy konkrét arcot, amitől nehéz elvonatkoztatni. Egymás mellett ülnek a padon, kezük közel van egymáshoz, de nem érik el egymást. Mögöttük az Eiffel-torony, Párizs, az egész történet helyszíne.

Oldalak: 384